Egy kiscsacsi születése

Eléggé megsűrűsödtek a bejegyzések, ami egyrészt azt jelenti, hogy sok minden történt mostanában a házunk táján, másrészt azt is jelenti, hogy eléggé fontosak ezek ahhoz, hogy időt szakítsak ezek lejegyzéséhez.:-) Mert időnk aztán most van a legkevesebb. A vendégház tele, a jurta körül is van még teendő, és ehhez jönnek még az új jövevények. Van aki csak a Szarkafészekben új, és van aki most jött e világra. Egy kiscsacsi. (Erről a szóról nekem mindig gyerekkorom egyik kedvenc meséje jut eszembe, a Csukás István féle “Egy kiscsacsi története”.)

Hát lássuk, hogy is ment ez végbe:

Elkezdődött

Az a fehér ott a patája

Nagyjából kint vagyok!:-)

Mindjárt felállok, csak még egy kis erőt gyűjtök.:-)

Már talpon

Még egy kis szárítkozás a napon

Jöhet az első ebéd!:-)

Barátkozás a gazdival

Szereti, szereti:-)

Az új kis jövevény, nem is olyan hosszas tűnődés után a Rozi nevet kapta. Jó név egy csacsinak, nem?!:-)

Közben Gizi lovunk megkezdte munkáját a Szarkafészekben,de természetesen csak  miután elolvasta a munkaköri leírását, amelyben egyebek mellett a gyermekek lovagoltatása is benne szerepel.

Ábelünk szőrén üli meg a lovat