Nagy lépések…

Hát először kezdjük szerényen, egy kicsivel: kikeltek a futókacsáink, szám szerint kettő!
Sajnos időközben elárvultak, mert az anyukájuk a róka “jóvoltából” újra megözvegyült, és őrült Ophéliaként bolyongott az udvarban, jajongva-hápogva, de olyan mértékben hangoskodott, hogy már mi magunk is a téboly határán voltunk. Kedves barátunk megsajnált minket is, a kacsát is, és levegőváltozást javasolva gyógyírként az (immár többszörösen) özvegynek, magával vitte a fővárosba. Az ötlet bejött, ott feledve bánatát, rögtön a család kényeztetett tagja lett, megnyugodott és azóta is boldogan éli fővárosi életét. Lehet, hogy nem is a férjei elvesztése felett érzett bánatát kiáltotta világgá, hanem beleunt a vidéki kacsaélet monotonitásába, és inkább fővárosi nyüzsgés után vágyakozott, mint egy Csehov drámai hősnő.:-)

A két árva, születésük után pár órával

A következő lépés: lent jártunk barátnőnknél Kerekegyházán, ahonnan tetőcserepeket kaptunk ajándékba a leendő közösségi konyhánkra, vagy ahogyan mi hívjuk: etno-romkocsmánkra.
Szerencsére voltunk elegen a lepakoláshoz:

Kalákában, ahogy régen…
Visszfuvarban visszakerült az utánfutó, amin szintén cserepet hoztunk
Mi az 4-5 férfinek felrakni egy utánfutót a platóra

És jöjjön a nagy  lépés a Szarkafészek Vendégház életében: a jurtaállítás! Mint látszik, ez is kalákában történt, sok-sok baráti segítséggel, ahogy az már Dadán lenni szokott. Köszönjük minden kedves barátunknak!

Hol legyen a jurta?
Kapára, kaszára!
Illetve kapálógépre!:-) (Fel kellett lazítani a kemény földet, hogy el tudjuk egyengetni.)
Döngölés
Közben forgatás is folyik, meg kellett örökíteni a történteket.
Mondjuk, néha nem tudtuk eldönteni, hogy dokumentumfilm készül vagy burleszk.:-)
Alakul az alap
Megérkezett a védőital:-)
Fent vannak az osb lapok
Alakul a kör
Áll a kerege
Bekerült az ajtó a helyére
Áll a lélekfa
Felkerülnek a szarufák
Áll a váz
A tündök alulról.
Már szürkül…
Csend, béke, szeretet (rovásírással)
Az első “lakók”:-)
A szigetelés is felkerül lassan
Igencsak ránk sötétedett

És végül fél tízkor végre a társaság vacsorához jutott, talán az eddigi legjobb kemencés vacsora készült: fokhagymás, szalonnás nyúlpecsenye fehérborban (vajpuha lett), fokhagymás sült oldalas. “…mert méltó a munkás a maga bérére”.

Az első dadai “ufo”.:-)
Másnap megkapta a ponyvát és kész!!!
Még egy-két simítás hátra van: hiányzik egy kötél körbe és le is kéne mosni
Szemből, keletről
A tárgyak keresik a helyüket belül
De persze felavattuk, természetesen kint aludtunk a jurtában:-)

Még körülbelül két hét, hogy a vendégek birtokba vehessék, egyelőre kompromisszumokkal: a tetőtér fürdője lesz a jurtásoké, és az etnoromkocsmában kialakított ideiglenes tábori  konyhát, étkezőt tudják használni. A következő lépés a fürdőház elkészítése lesz a jurta közelében (mosdó, fürdő, wc), illetve egy komposzt wc szintén a közelében és egy közös nagy téli-nyári konyha-étkező az etnoromkocsmában.

És akkor jöjjön egy újabb megvalósult álom: végre lett lovunk. Jó, tudom, már egyszer volt lovunk, Szellő a magyar hidegvérű kanca, de akkor sajnos a kétféle tejfeldolgozás mellett (kecske, tehén), nem jutott rá elég idő.
Most tényleg kompromisszum nélkül választottunk lovat: Drágám gyengéje a szőke ló, különösen a haflingi. Ez egy osztrák hegyiló fajta, kimondottan a zselici lankákra való. Kisló, nem túl nagytestű. lovagolni is lehet, kocsizni is lehet. Nyugodt, kedves, okos jószág, terápiás és iskolalónak is szokták használni. Szóval meghoztuk Gizit. Mielőtt megköveznétek: nem mi neveztük el, ezzel a névvel érkezett, ez van a lóútlevelében is (bizony ám, olyan is van neki:-) , teli papiros (ez azt jelenti, hogy miden őse nyilvántartott), combon sütött, szelíd teremtés. Versenyeket nyertek vele, tehát kellően irányítható, 13 éves “jókocsis” ló.
Drágám már másnap bárhova vezethette: indult, amikor mondta, megállt amikor mondta, hátrált, adta a patáját, ha kérte, hívásra odajött. Tegnap este pedig már két kis vendégünk szőrén ülte meg, amíg Zsolt 1-2 kört vezette velük.  Szóval: öröm, bódottá.:-)
Volt egy “kapcsolt áru” is, Gizi csődör csikója. Őt Piros barátnőnk vette meg, de 1-2 hónapig még az anyja mellett a helye.:-)

Tolatás a lószállítóról
DrágajóLajosunk vezeti
Az átmeneti szálláson, amíg megszokják
Immár szabadon
Anya csődörcsikójával
Ugye, hogy gyönyörű?:-)
Együtt legelészve

Most már “csak” egy lovaskocsi kéne. Talán kerül az is.:-)

Lapzártakor jött a hír: megszületett Tündi szamárcsikója, egy édes kis kanca. Folyt. köv.:-)

Válaszolhat